Mindenek előtt: most olvastam milyen brutális hóhelyzet van otthon! Remélem közületek Mindenki jól van és senkinek semmi baja! Adjatok majd életjelet szépen!!!! köszi!
És most helyi híreink:
Hála Tesómnak újabb menőség a blogon - tudok beszúrni képet a szövegbe! 🙂 Nagyon köszi Attila! 😉
Azok a napok amikor repülök valahova mindig felemásak, és elég lassan telnek, mert persze a fél napot elviszi a reptérre kijutás, meg az ottani dekkolás és a repülés meg a megérkezés... Most 17:35-ös gépre volt jegyem, reptér a belvárosból 1 óra busszal, eljutni a buszállomásra 25 perc...szóval maradt ébredés után alig 3-3,5 óra hogy megnézzek bármit Kuala Lumpurban...
Először gondoltam a buszvéghez közeli helyet választok, de eltévedtem a buszállomáson (jellemző...) és annak a metrónak a lejárójával találtam szembe magam ami a Batu barlangokhoz visz. Gondoltam ha már...akkor! Nyomás jegyért - összesen 1 egység volt, amin jól meglepődtem,mivel vagy 20 percre saccolták a helyiek az utat... na mindegy. Elindulás - a vonat/metró alig 20-szal vánszorgott!! Azon röhögtem, hogy ha tudnék a síneken robogózni, akkor mehetnék előtte, mert nem érne utol! 
(Mondjuk nincs sín se, na mindegy.) Kb tehát 20 perc után megérkeztünk. Nem sokat tudok a keleti vallásokról, meg hiedelmekről, így eléggé sokkolt a látvány ami fogadott... Egy bazi nagy zöld (nyilván) istenség szobra! De a bazi nagyot értsd úgy, hogy vagy 30 méter magas!
Na amint ezen túltettem magam és tovább slattyogtam, máris újabb sokk! Egy az előzőnél még nagyobb aranyszínben pompázó szobor, ami mellett a 272 lépcsőből álló, a barlanghoz vezető lépcsősor... Az egy dolog, hogy ezek a méretek, de a lépcsőfok meredeksége picit több mint 45 fok folt az tuti! És a lépcsők a biztonság kedvéért, nem olyan szélesek, mint máshol...lefelé úgy jöttem, hogy elférjenek a 41-es giga lábaim, hogy ferdén léptem a fokokra 🙂
Megmondom a tutit - vagy 3szor megálltam felfelé menet szusszanni, és még így is majdnem kitaccsoltam fent. Nagyon kemény volt a 35 fokban. Az egyik barlang amit meg lehet nézni, az ugye a "Dark Cave" - sötét barlang. Ennek a bejáratánál a kellemes hüsiben üldögéltem egy negyed órát, hogy visszatérjen belém az élet egyáltalán. Arra már csak később gondoltam, hogy abba a ruhába rohasztottam bele magam, amiben repülni is fogok és hogy a mellettem ülők milyen boldogok lesznek. A túrát nem vállaltam, mert még várni kellett volna fél órát az indulásra, és 45 perces lett volna - ennyi időm meg nem volt. Helyette átmentem a NAGY barlangba. Még kb 50 lépcső, de hát meg se kottyant.
Elég komoly állatvilág szorult be a magasságban... jó pár kisebb-nagyobb makimajom, raklap galamb, ÉS amire senki nem számít ebben a magasságban: kakasok!!! 
HOGY? Hogy a fészkes fenébe kerülnek kakasok egy ilyen helyre? Újabb értetlenkedésem után, meg lettem áldva. "Blessed with luck" - kaptam karkötőt is, ami ugye egy madzag. Fekete alapon arany csíkok. Gondoltam ennyi belefér, meg ártani biztos nem árt 😉
Lesuhantam a hegyről, vissza a központba vonattal - immár 2 egységnyi pénzért. Kérdeztem, hogy miért - nem bírta megmagyarázni a gyerek.
Az állomásra érve felkerestem ismét a kedvenc boltomat, ami nem más, mint egy bódé, ahol kis tasakokban mindenféle friss gyümölcsöket árulnak - pucolva, szeletelve, hűtve. Gyakorlatilag folyton keresem az ilyeneket! Görögdinnye, 2 féle sárgadinnye, papaya, ananász, mangó, meg még 2-3 féle (fogalmam sincs milyen) gyümi van. Egy csomag kb 1 egységbe kerül (van amelyik 1,10 - na puff!). Adnak hozzá mini nyársacskákat, amivel lehet eszegetni - egyszerűen szuper!!
Na buszra fel, irány a reptér, simán odaérés, simán eltévedés a reptéren. Megy ez! Nekem nem a becsekkolásra kell a két óra, hanem hogy megtaláljam a járatomat egyáltalán. Bosszantóan béna bírok lenni.
Semmi gond késés van - kb 1 óra, így van idő mindenre. Az út rövid volt, és nem ült mellettem senki - lehet kaptak valami fülest a szagomról. Viszont mögöttem megint kisgyerek! Eddig ez a kis köcsög volt a legrosszabb! Igazi kis tűrhő, dücskő Dani! Az a fajta kölök, akire mikor rámosolyogsz, akkor odajön megcsíp, vagy megrúg és utána elszalad. Konkrétan az apja ölében ült, aki - mondanom sem kell - aludt, ahogy az anyja is. Nem ragozom - botrány egy kölök volt!
Megérkeztem Langkawira - taxival a szállásra, ami távolságra fixtarifa, nincs taxióra. A szállás nem rossz, van zuhanyzó is a szobámban - kb az egyharmadát elfoglalja. 🙂
A recepciós csajék, jó arcok. Egyből megszervezték, hogy pénteken (ma) mehetek szigetbejárásra (Island hopping).
Még mielőtt túl hosszú lenne a bejegyzés és unnátok - most vége 🙂
puszi, pá, bs
(Mondjuk nincs sín se, na mindegy.) Kb tehát 20 perc után megérkeztünk. Nem sokat tudok a keleti vallásokról, meg hiedelmekről, így eléggé sokkolt a látvány ami fogadott... Egy bazi nagy zöld (nyilván) istenség szobra! De a bazi nagyot értsd úgy, hogy vagy 30 méter magas!
Na amint ezen túltettem magam és tovább slattyogtam, máris újabb sokk! Egy az előzőnél még nagyobb aranyszínben pompázó szobor, ami mellett a 272 lépcsőből álló, a barlanghoz vezető lépcsősor... Az egy dolog, hogy ezek a méretek, de a lépcsőfok meredeksége picit több mint 45 fok folt az tuti! És a lépcsők a biztonság kedvéért, nem olyan szélesek, mint máshol...lefelé úgy jöttem, hogy elférjenek a 41-es giga lábaim, hogy ferdén léptem a fokokra 🙂
Megmondom a tutit - vagy 3szor megálltam felfelé menet szusszanni, és még így is majdnem kitaccsoltam fent. Nagyon kemény volt a 35 fokban. Az egyik barlang amit meg lehet nézni, az ugye a "Dark Cave" - sötét barlang. Ennek a bejáratánál a kellemes hüsiben üldögéltem egy negyed órát, hogy visszatérjen belém az élet egyáltalán. Arra már csak később gondoltam, hogy abba a ruhába rohasztottam bele magam, amiben repülni is fogok és hogy a mellettem ülők milyen boldogok lesznek. A túrát nem vállaltam, mert még várni kellett volna fél órát az indulásra, és 45 perces lett volna - ennyi időm meg nem volt. Helyette átmentem a NAGY barlangba. Még kb 50 lépcső, de hát meg se kottyant.
Elég komoly állatvilág szorult be a magasságban... jó pár kisebb-nagyobb makimajom, raklap galamb, ÉS amire senki nem számít ebben a magasságban: kakasok!!! 
HOGY? Hogy a fészkes fenébe kerülnek kakasok egy ilyen helyre? Újabb értetlenkedésem után, meg lettem áldva. "Blessed with luck" - kaptam karkötőt is, ami ugye egy madzag. Fekete alapon arany csíkok. Gondoltam ennyi belefér, meg ártani biztos nem árt 😉
Lesuhantam a hegyről, vissza a központba vonattal - immár 2 egységnyi pénzért. Kérdeztem, hogy miért - nem bírta megmagyarázni a gyerek.
Az állomásra érve felkerestem ismét a kedvenc boltomat, ami nem más, mint egy bódé, ahol kis tasakokban mindenféle friss gyümölcsöket árulnak - pucolva, szeletelve, hűtve. Gyakorlatilag folyton keresem az ilyeneket! Görögdinnye, 2 féle sárgadinnye, papaya, ananász, mangó, meg még 2-3 féle (fogalmam sincs milyen) gyümi van. Egy csomag kb 1 egységbe kerül (van amelyik 1,10 - na puff!). Adnak hozzá mini nyársacskákat, amivel lehet eszegetni - egyszerűen szuper!!
Na buszra fel, irány a reptér, simán odaérés, simán eltévedés a reptéren. Megy ez! Nekem nem a becsekkolásra kell a két óra, hanem hogy megtaláljam a járatomat egyáltalán. Bosszantóan béna bírok lenni.
Semmi gond késés van - kb 1 óra, így van idő mindenre. Az út rövid volt, és nem ült mellettem senki - lehet kaptak valami fülest a szagomról. Viszont mögöttem megint kisgyerek! Eddig ez a kis köcsög volt a legrosszabb! Igazi kis tűrhő, dücskő Dani! Az a fajta kölök, akire mikor rámosolyogsz, akkor odajön megcsíp, vagy megrúg és utána elszalad. Konkrétan az apja ölében ült, aki - mondanom sem kell - aludt, ahogy az anyja is. Nem ragozom - botrány egy kölök volt!
Megérkeztem Langkawira - taxival a szállásra, ami távolságra fixtarifa, nincs taxióra. A szállás nem rossz, van zuhanyzó is a szobámban - kb az egyharmadát elfoglalja. 🙂
A recepciós csajék, jó arcok. Egyből megszervezték, hogy pénteken (ma) mehetek szigetbejárásra (Island hopping).
Még mielőtt túl hosszú lenne a bejegyzés és unnátok - most vége 🙂
puszi, pá, bs
Tegnap elég kemény volt itthon a helyzet, de most már vége. Mi nem tettük ki a lábunkat Bp-ről, úgyhogy megvagyunk. És nagy erőkkel olvad a tegnap-tegnapelőtt leesett hó, mire hazajössz, tavasz lesz. 🙂