10.14.
Nos a hétfő gyakorlatilag egy naaaagy egybefüggő punnyadássá alakult. A délutáni szundi (ki a szobában, ki a tűző napon...) után úgy éreztük kellőképp rápihentünk egy 60-90 perc masszíroztatásra... persze-persze: rohadjunk meg! Tudjuk. És nem fogunk. Nekünk se könnyű na! Utána pl újra haza kellett menni tusolni - ugye?! Szerencsére időben megéheztünk, hogy este még elkapjuk a mexikói kajáldában az étel- és italÁKCIÓT! Csabi az all you can eat-et választotta, én (ismertek asszem) rávállaltam egy all you can drinket IS! 😄 Az arányokat nem szeretném és nem is fogom megosztani; legyen elég az amit a fotók átadnak 😇
10.15.
Kedden kiderült, hogy Csabi is már 6(!!!) napja itt van - úgyhogy ő most már inkább megy is tovább! De előtte még gyorsan pótoltuk a szülinapi köszöntését egy mimózás reggelivel - mással hogy?!
Aztán jött érte Dekrit valaki akit Dekrit küldött, mert ő megint nem ért rá erre a piti kis fuvarra (valahol érthető mondjuk, hogy egy 3000Ft-nyi reptéri trip helyett inkább 50€-ért egész nap úton van valami litvánokkal). Szóval Csabi jött - bandáztunk 6 napot (nem vesztünk össze! Még csak feszkó sem volt! Hoppá, mi?! 😇 ) - és ment tovább!
Épp az imént jelentkezett (szerda este f7 kb) immáron Phuketről (gyengébbek kedvéért: Phuket sziget, Thaiföld délnyugati részén; az ország legnagyobb szigete). Jól van, minden okés ott is - most már a kis Drágájával van ❤️ (hányás! 😂 LuvUPufi! )
Kiürült a kis kecó - hirtelen rengeteg helyem lett, meg semmi teendőm igaziból... Na jó, hátra volt még az összepakolás, meg 1-2 ajándékocska beszerzése, ami rohadtul nem volt könnyű. Van egy deal a családdal, hogy csak az Öcsiknek viszek ajit. Igenám, de itt gyakorlatilag gyerekméretben semmit nem lehet kapni. Mármint ami ruhanemű lenne - vannak mindenféle "eredeti" adidas, nike, gucci pólók - de hát azokon annyira nincs rajta hogy Bali vagy vmi óceános, vagy teknőc, vagy elefánt, vagy mittudomén... Ha Öcsik helyett unokahugik lennének akkor kedvezőbb lett volna a helyzet, ugyanis női és lány ruhákkal nemcsak hogy Dunát, de szinte óceánt lehetne rekeszteni. (Itt jegyzem meg, hogy magamnak se vettem semmit kb - a tangapapperek nem számítanak! 🙈 )
Lesétáltam arra a partszakaszra, amit Csabival találtunk, jobb az a nyugi, bár most akkora szél volt, hogy itt se nagyon lehetett fürcsikézni csak kamikáze üzemmódban. A naplementét lefojtottam egy chiken satay-jal - ami gyakorlatilag kis csirkedarabok sütve nyárson - de a kaják topik majd egy külön bejegyzés lesz - addig viszont hogy úgy tűnjön történt vmi leírtam, sőt(!) fotó is van, tessék:
10.16.
Pikk-pakk eljött az utolsó nap.
Kettőt pislogtam mióta leszállt a gép, és már itt is vagyunk... lehet szépen elzacskózni a ruhákat, yeah! Taktikusan ugye az ikeás összeporszívózható zsákokba (ruha bele, zsák szája összepattintva lezár, kis lukon porszívóval levegőt kiszipant) pakoltam most is, mert ugyan könnyebb nem lesz tőle a bőrönd (idefelé 19,5kg volt - 30 lehetett volna), de kompaktabb és könnyebben kezelhetők a kis ruha-blokkok. Egy dologra nem gondoltam, mert hát fel sem merült: Balin (a legnagyobb, 5csillagos szállodákat leszámítva) nem igazán használnak porszívót, ugyanis a legtöbb helyen nincs szőnyeg. Kővel, csempével, járólappal, metlakival (lehet válogatni) van minden borítva, amit vagy csak felsöpörnek, vagy felmosnak. Dekrit mondta, hogy akik nem engedhetik meg maguknak a légkondit, ők simán a kövön alszanak, mert az legalább hűti őket éjszaka valamennyire.
Volt még egy nyomorult próbálkozásom és rákérdeztem, hogy "...ööö... és a benzinkúton van porszívó, amivel takarítják a kocsit?" "Nincs." Erről ennyit. Marad a "belepakol-lezár-testi erővel levegőt kiprésel(ráül)" módszer. Ez is elég hatékony mondjuk 😄😄🤪
Kipakoltam a lakosztályból, kiürítettem a hűtőt (konkrétan gyümölcsnapot is tarthattam volna) - a managerék szobájában hagytam a bőröndöt - és irány a strand, utoljára.
Sétáltam egy jó nagy kört - ma még a szokásosnál is brutálisabb volt a szél. A vizes hajamat úgy sikerült szanaszét fújnia, hogy raszta lettem 20 perc alatt. A szigorúan árnyékban töltött parti fetrengést, kaja, majd medenceparti fetrengés követte 🏖🤣
Kezd kicsit ellaposodni ez a blog, mi? Csak ez a jobbra-balra fetrengés,mi? Hát ez van, így a végefelé már nincs túl sok blogolható kaland...
Este 8 van most. 9-re jön értem Dekrit - állítólag személyesen ő. De nem lepődnék meg, ha végül nem 🙃
00:35-kor indulás Dohába, aztán onnan majd egy 3 órás átszállás, egy újabb 5,5 órás repülés és már ismét a budapesti flaszter lesz a kis lábam alatt. Érkezési "elméletileg" csütörtök 12:55.